Pörgessünk egy kicsit.... Első évad vége

Az ominózus eset után kiderült, hogy részleges bénulásom van. Ez a bénulás a lábamat érte. Tulajdonképpen nem bírja el a lábam a teljes testsúlyom és nem tudok menni. Magyarul: Kerekesszékes vagyok. Bencével azóta is nagy happyben élünk, az osztályban mindenkire rátalált a szerelem.  Az külföldi utazásunk márciusban, elég furára sikerült, ugyanis mint kerekesszékesként elég nehéz volt. A tavaszi szünetem jól telt, mivel találtam egy új hobbit. Írtam, nem a naplót, hanem egy  blogot. Választások előtt. Ez a címe.
A tanévzáró ünnepségen én konferáltam. A ballagó osztály nagyon jó műsort adott elő és az én osztálytársaim is kitettek magukért.
A nyaram hamar eltelt, tulajdonképpen majdnem minden héten bent voltam a kórházban. A pszichológia és a gyógytorna között rohangáltam mindig amikor bent voltam.
Anyuék folyton azzal nyüstöltek minket, hogy nézzük már az iskolákat. Igen, ugyanis #Utolsóévünkeggyütt2016/17

El sem hiszem, hogy 9 hónap maradt nekünk. És ezt egy mondat fogja  elvenni majd tőlünk."És ezennel a 2016/17 tanévet lezárom."
Nem nem szeretném. Nem nem akarom. Fulladás vesz hatalmába Anyáék bevisznek a kórházban. És már semmit nem érzékelek a külvilágból.

Sziasztok!
 Hát íme itt a vége, fuss el véle. Nem gondoltam volna, hogy idáig eljutok. 2000+-os megtekintés egy év alatt.  Egy álmom vált valóra. 
Egyenlőre nem tervezem folytatni, de. DE! Folytatva lesz, csak nem most. Egyelőre pihen egy kicsit. Szerintem én itt a 2016 évet le is zárom blog ügyileg. Mármint Egy Lány naplója ügyileg. Több mint valószínű, hogy '17-ben visszatérek, de hogy mikor az ne kérdezzétek. Lelinkelem az összes olyan írásomat amit folytatni fogok. Van egy pár :)

Szerelmes vámpírpáros:
https://www.wattpad.com/story/68589016-szerelmes-v%C3%A1mp%C3%ADrp%C3%A1ros-sz%C3%BCnetel

Egy új élet:
 https://www.wattpad.com/story/74363597-egy-%C3%BAj-%C3%A9let-sz%C3%BCnetel

Együtt a táncért!
http://egyuttatancert.blogspot.hu/

Mindenem a sport!
http://mindenemasport.blogspot.hu/

Elfújta a szél!
http://elfujtaaszel.blogspot.hu/
(Novellás blog)


Köszönöm, hogy eddig velem tartottatok. És Egy Lány naplója búcsúzik tőletek egy képpel.

xxxRebekaMolnár

A kórházban, Majd otthon

10 perc utazás után beértünk a kórházba. Berohant az Ágnes szólni, hogy kellene hordágy mert, nem tudtuk volna be vinni Bencét. 2 gondozó jött ki, ráfektették a barátomat, a hordágyra majd rohantak be a kórházba. Siettünk utánuk de nem láttuk merre mentek ezért megkérdeztük a recepcióst.
- Dr. Mosovicz rendelőjébe. 1. emelet 3 szoba. - megköszöntük az eligazítást és mentünk fel a megadott terembe. Hála az égnek volt lift, és nem kellett  lépcsőzni. Amint beléptünk a kórterembe és megláttam Bencét elnyelt a sötét mélység.

***

Nem tudom mennyi lehetett az idő de, hogy reggel volt az biztos amikor felébredtem. Hunyorogva néztem a plafont amelybe, egy..kettő.. Mindegy pontosan 5 fej lógott a látóterembe. Hirtelen felpattant a szemem és már tisztán láttam, a fejeket. A két unokatestvérem Nóri és Ágnes Bence a doki és egy nővér.
- Rebeka, hogy érzi magát? - kérdezte vékony hangján a nővér.
- Őszintén? Rohadt szarul. A fejem fáj a belem meg mintha kilyukadna és még görcsöl is. De nem attól. - nyomatékosítottam az utolsó szót.
- Értem. Gyors rutin vizsgálat, utána pedig vihetik.
- Köszönjük.
10 percet szarakodtak a rutin vizsgálattal. Komolyan mondom, hogy ennél még egy csiga is gyorsabban végzet volna! De mire végre kiengedtek, már eluntam az életem. Hordágyon vittek ki. Felültem, ráálltam a lábamra, és majdnem összecsuklottam. De Bence megfogott.
 Hoztak egy tolókocsit,  hogy abban vigyenek ki majd beültem a kocsiba a nővér pedig vissza vitte az eszközt.
- Oké vagy? - kérdezte Bence miután becsatolta mindkettőnk övét. Ehhez sem volt erőm.
- Aha, csak olyan mintha lebénultam volna. - nevettem kínosan.
 Aztán mindenki fel szisszent körülöttem.
- Ööö.... Izé, baj van? - kérdeztem amire a telefonálást befejező Ágnes válaszolt.
- Nagyobb mint gondolnád.
Elgondolkodtam, hogy mi lehet olyan nagy baj. Ép a családom, van egy kedves, intelligens, szerető barátom, egészséges vagyok... azt hiszem.
Nóri felállt a kocsival a hídra, és én kiakartam szállni, de Bence felkapott és be vitt a házba.
Egy újabb családi összejövetelbe keveredtem.  Vagyis, hogy pontosítsak, családi + osztály + o. szülők + o főnök. Kb. ennyien voltak a házban.
-Öööö... oké, mi ez a cirkusz? Miért van mindenki feketében? Kí halt meg?-Nincs válasz.
-  Mi a f*szért van mindenki feketében? Valaki meg halt? Istenem, nyögjétek már ki!!

A parkban.. "Azt hittem meghalok!"

Már egy órája (!!) ülhettem, ott a fagyos korom sötét,  December 23. estén. Tudtam, hogy vissza nem mehetek, mert akkor elárulnám magam. Nem, nem megyek vissza! Lehetőleg soha. Bár ez nem tudom, mennyire lesz erre lehetőségem. Na mindegy. Fel hívtam Bencét. Három csörgés után vette fel.

- Beki, bakker, hol a francba vagy? Anyád szét aggódja  magát.
- Nem érdekel. . bömböltem a telefonba. - Légyszi hozz nekem egy pokrócot vagy bármi ami meleg, és hozd el a Meki-s zacskót a pultról. Légy szíves. Meg fagyok - köhögtem.
- Hol vagy?
- A parkban. Az utca e-elején. - nem érkezett válasz. Megnéztem  a telóm kijelzőjét. Letette! Hát ez nagyszerű! Még öt perc múlva sem jött Bence. Hallottam, hogy valami megmozdul mögöttem.
- Bence - suttogtam. Nem jött válasz. 3 mp múlva pedig egy idegen szag kezdett fojtogatni.

*** 

Egy teljesen idegen házban ültem megkötözve. Valaki ott ült mellettem. Bence!

- Bence? - kérdeztem, mert azért nem voltam benne teljesen biztos, hogy Ő az.

- Beki? Beki! Ó, hála az égnek! - jött oda (vagyis kúszott mert ő is megvolt kötözve.)

- Azt hittem meghalok! - mondtam, aztán elfordultam és... hipp-hopp Vuk. Na jó nem szépítem, lehánytam a másik oldalra. Egy fekete cipőre? Azt hiszem   igen cipő volt.

- Hülye picsa - hallottam egy hangot.
 Nem, nem ez nem lehet. Felnéztem, és megláttam a bátyámat.
- Te gyökér, neked meg mi a bajod?
- Az, hogy leokádtad a cipőmet hülye ribanc. - nos, igen. Sejtettem, hogy valami ilyesmi lehet a bátyám.
Miután elment letakarítani a cipőjét gyorsan elővettem a telefonomat és hívtam anyát.

- Anya! Gyertek a magtárhoz! Ricsi itt tart minket fogva!
- Az nem lehet Ricsi itt van velünk.
- Akkor nem Ricsi hanem a hasonmása, de elraboltak!!
- Bence?
- Mellettem ül.
- Azonnal megyünk! - mondta anya és letette.
a Neve Nincs ember vissza jött.
- Na mi van? Ki ütődött a párod? - amint ránéztem  láttam , hogy vér szivárog   a testéből.
Abban a pillanatban, jelent meg Apa, Anya, Ricsi, és az egész rokonság.
Nóri és az Ágnes kikötötték a köteleket.
Ki segítettük Bencét az egyik kocsiba. Nóri beült a volán mögé és elsietünk a kórházba.

"A családi képem, teljesen szét esett"

 December 23. 

Mikor kiléptem a konyha ajtón mind a hárman furcsán néztünk egymásra.
Felé nyújtottam a kezem és bemutatkoztam.
- Molnár Rebeka. Örvendek.
- Molnár Richárd. Én is örülök.
- Ricsi, Ő a húgod Beki. Beki Ő a bátyád Ricsi.- mutatott be minket egymásnak.
- Beki mennyi idős vagy?
- Jövőre leszek 14. - válaszoltam flegmán. - Anyu, mindjárt jön Bence.
- Persze, Persze. Rakj rendet a szobádban. Gyere Ricsi, apád nem sokára itthon lesz. - aztán bementek a konyhába.

Felrohantam a lépcsőn és hívtam apát.
 - Tessék Csillag, mit szeretnél?
- Hol vagy?
- Most megyek be a Mc'Donalds-ba. Mi kell onnan?
- Két Big Mac menű és két fagyit. Csokis. Köszi szia! - leraktam és neki álltam pakolni.
Elvileg ma Just Dance Now-ni fogunk. Beindítottam a tv-n és vártam, hogy megjöjjön Bence.
Már 5 perce vártam, mikor úgy döntöttem lemegyek inni.  Egy nagy családi ülés közepébe csöppentem. Ott ült Ricsi, apa anya, Beni Bence  a nagyi és a nagyapa (?)  Ágnes, Nóri, Peti, Fecó, Pityu, Lackó, (unoka tesók) Nénje, bátyja, (mind a kettő részről). És keresztanyámék.

- Mi van itt? - kérdeztem kiakadva.
- Beki, ülj le beszélnünk kell. - mondta anya totál higgadtan.
- Apa, hol a kajám? - apa oda mutatott a konyhapultra oda mentem és elvettem. - Miről beszéljünk? Arról, hogy az egész család hazudott nekem? Most komolyan ne röhögtess már. Anya el kellett volna mondanotok.  Ne hazudozzatok már, mert az életben nem fogok hinni nektek. Mi van szégyenkeznetek kell Ricsi miatt vagy mi? Itt van 19-20 éves. Én meg 13. 6-7 év van közöttünk. Azt ne mondjátok, hogy elfelejtettétek megemlíteni csak úgy mellékesen, hogy "Hé, Beki nem te vagy a legidősebb mert van egy bátyád." Azt nem értem, hogy volt képetek eltitkolni. De ez most mindenkinek szól. Nem éreztétek, hogy nekem erről tudnom kellene? Azért ez már pofátlanság. - már a sírás határán voltam amikor befejeztem. A kajámat szorongatva megfogtam a deszkámat és mentem el vele a parkba. Elfelejtettem megemlíteni, hogy Bence megtanított.  Leültem, az egyik padra és elkezdtem enni. Egyedül. Mert a családban már nem bízhatok senkiben. Egyedül Bence és a lányokban bízhatok. Senki másban. A családi képem... Teljesen szét esett.

Gyorsítva az események.

Noémi szülinapja után, minden rendben volt. Bencével azt a napot tekintettük a "járásunk kezdetének." Ma van December 30. Holnap lesz szilveszter. Már várom.
Na szóval. A novemberem így telt.

November

Noémi szülinapja után mindenki elvolt foglalva a barátjával/barátnőjével. Zoli bá' észre is vette és tartott egy kiselőadást erről.
Egyedül velünk nem volt probléma. Hihi. Mindenki szúrós szemmel, nézett ránk. Hát ez van.
Amúgy Bencével rohadt sokat hajtottunk mert ugye nem volt sok hátra a félévből. Szinte végig tanultuk az egész hónapot (meg a decembert is). Beni nagyon örült, hogy ilyen sokat nálunk volt Bence és a barátom is örült, hogy Benivel játszhat. Minden napom ezzel telt novemberben.

És akkor....

December


Hajtottunk mint a marha. Én ötösöket szereztem nagyobb részt, Bence meg négyest és ötöst. Nagyjából ugyan úgy teltek a napok mint Novemberben. A fél évim majdnem kitűnő lettem, a matek lett négyes de én annak is nagyon örülök. Aztán jött a karácsony. Így történt, hogy kiderült. Van egy bátyám.

December 23.

Reggel 10 - kor keltem fel. Jót aludtam. Tényleg. Lementem elfogyasztottam a kakaómat és vissza mentem a szobámba filmet nézni. A Csontvárosra esett a választásom. Miután véget ért ( Negyed egy) úgy éreztem le kell mennem kajálni. Fel vettem egy melegítőt egy bő pólót meg pulcsit (Elég hűvös a december) és lementem a konyhába. Mikor oda mentem a hűtőhöz, csengettek és anya ment ajtót nyitni.

- Ricsi! De örülök! Gyere beljebb - mondta anya a vendégnek. Ki? Ricsi? Ez ki? Mit keres itt? Miért örül neki anya?
- Beki! Gyere le - kiabálta fel én meg kibattyogtam a konyhából egy szelet Balaton szelettel.

N. Sz. part 4

Írói megjegyzés: Tudom, tudom kicsit elhúztam ezt a témát és régen volt új rész. De! Most majd megpróbálok többet részt hozni. Ezután úgymond "gyorsított felvétel"-be lesz leírva, hogy mi történik első fél évig. Utána már csak egy kirándulás és a ballagás évzáró lesz "iskola" címszó alatt. Utána mivel itt  a nyár megpróbálok napi szinten írni.  Csenge


Láttam, hogy lent minden rendben elmentem és megnéztem, hogy mi van oda fent. A hálókban szerencsére senki nem volt. DE. Van egy vendégszobánk. Na persze, hogy megtaláltam benne az újdonsült párocskát. Áron és Lia bent falták egymást. gyorsan becsuktam az ajtót magam mögött, és indulni készültem, de szembe találtam magam egy testtel. Bence testével.
Lehajolt hozzám, a szándékát, hogy mit akart azt nem tudtam meg mert kibújtam a karjai alatt.
B*szki ez bűzlik a piától!

- Na Beki, gyere... - húzott volna be a vendégszobába. Na a  f*szt.
- Gyere szépen pia fej - mondtam és elvittem a fürdőszobába ahol belöktem a kádba. Megnyitottam a csapot úgyhogy hideg vizet engedjen a hülye fejére. 2 perc múlva már észnél volt.

- Te hallod mi a francot csinálsz? - szállt ki csurom vizesen a kádból.
- Várj van itt ruhád mindjárt hozom.
- Miért is van nálad ruhám? - nézett rám mint borjú az új kapura.
- Bence mondjuk azért mert egyszer eldöntötted, hogy itt alszol Beninél de hánytál egyet és hazamentél de az nem jutott eszedbe, hogy el kellene vinned a cuccodat.
- Még jó ilyen okos voltam. - mondta én meg megráztam a fejemet majd elmentem a ruháiért.
Mikor bementem a szobámba, mert átvittem hozzám a ruháit az ablak alatt valaki ordibált.
- Átokfajzat kölkök! Megálljatok csak! Rebeka neked a szüleid tudni fognak erről - rikácsolta a szomszédunk Margó néni.
- Margó néni ne tessék haragudni! mindjárt lekapcsolom a zenét- kiáltottam. Felkaptam Bence táskáját és el rohantam a fürdőhöz.
 - Bemehetek?
- Csak dobd az ajtón keresztül a táskát. Mindjárt kint vagyok.
Beadtam neki a táskát. Két perc múlva ott állt előttem vizes fejjel.
- Szárítsd meg a hajad mert megfázol - fontoskodtam, de senkinek nem kívánnám, hogy megfázzon.
- Máris anyu - röhögött az arcomba és vissza ment hajat szárítani. Fél perc múlva már kint volt száraz fejjel.


- Te mész és kizökkented a haverodat a csókolózásból  én ,meg megpróbálom lent elintézni a dolgokat.
Bólintott. Le mentem a lépcsőn a nappaliba. Az a látvány ami fogadott valami elképesztő volt. Egy Boldog Névnapot Nagyon utólag felirat díszelgett a falon minden rendben és egy torta volt az asztalon. Mindenki egyszerre mondta nekem a feliraton lévő szöveget. Mindenki ott volt még Lia és Áron is. :D
Pár másodperccel később megéreztem a derekamon egy kezet, és a hozzátartozó test hozzám simult.
- Boldog Névnapot! Szeretlek! -ki mondta. Bennem pedig megállt az ütő

Sziasztok!

Átléptük az 1000 megtekintést!!!! OMG! És ezt mind nektek köszönhetem!
Szóval nagyon szépen köszönöm, hogy velem voltatok eddig és remélem velem is maradtok!!
Óriás ölelés!!!

Könyvborító

Sziasztok! Megérkezett a könyvborító!!! Úristen...  Szóval ez életem, legszebb napja!!
Én sikítottam, amikor megláttam. Szóval rohadt jól néz ki!!! Köszönöm szépen Dorine Hill-nek!

Nemsokára jön a következő rész. Puszi

Nov.7 Noémi szülinapja Part 3

Köszönöm a 950 megtekintést! "Vigyázat! Trágár szavakat tartalmaz!"

Mindenki átadta Noéminek az ajándékát. Felbontottuk a tortákat. (két féle tortát vettünk gesztenyéset és csokisat.) Műanyag tányér/kés/villát vettünk szóval nem kellett mosogatással szenvedni.Idáig minden szép és jó volt. Idáig.
Csakhogy Bende megtalálta a bulit. Gyorsan csekkoltam a Face-t.
És mit láttam? Na mit? Persze, hogy a hülye kocka osztálytársam ki írta face-re.

Barnabás Dés létrehozott egy eseményt.
Noémi szülinapja.
Esemény ideje: November7
Helyszín: Kert utca 7.

Annyira felment bennem a pumpa, hogy majdnem betört szerencsétlen telefonom képernyője. Nem tudom Bence mikor jött de ki vette a kezemből a telefont és ki kísért az udvarra. Amint megcsapott a friss levegő jobban lettem.
- Mi van, mi húzott fel? - kérdezte hangjában az idegesség bujkált.
Levettem a kezéből a telefont és megmutattam neki.
- Na Bazz.
- Találkoztál Bendével? - kérdeztem.
- Ja. Bakker ha meglátom lecsapom.
- Jó ne legyél Ricsi. -mondtam, de kérdőn nézett rám. - Ja, izé bocs.
- Ki az a  Ricsi?
- Majd megmutatom. De most a lényeg, hogy minél hamarabb meg  kell szüntetnünk a látogatását.
Mikor beértünk az ajtón valami repült. Vagy valaki.Gyorsan bementünk a nappaliba és azt láttuk, hogy Bende a földön Boldi meg kezét ökölbe szorítva ront neki Noémi pedig próbálja őt vissza tartani.
-Skacok meg állni. -ment közéjük Bence.
- Te meg mi a f*sz-t keresel itt.-címeztem szavaimat Bendének.
- Mi van már a húgom születésnapjára sem jöhetek el? - kérdezte a "rendes" báttyuska.
-Hogy volt képed idejönni? -  fakadt ki a barátnőm. - Ebben a rohadt életbe eszedbe sem jutottam. Amikor ide jöttél iskolába, akkor is bántottál. Takarodj innen de rohadt gyorsan különben megbánod.
- Húgica, te fogod megbánni, hogy élek! - jelentette ki utolsó szóként és elment. Mikor körbe néztem láttam, hogy mindenki egy körben áll körülöttünk. Bence odajött és a derekamra kulcsolta a kezét.
Láttam Tomi és Hanna táncolnak, Eszti egy évfolyam társunkkal beszélgetett. Mindenki megtalálta a párját.

Csak, hogy az idilli nem tartott sokáig....

Nov. 7. Noémi szüllinapja Part 2

Miután a többiek hazamentek eldőltem egy kicsit. Nos, az igazság az, hogy a kicsiből lett háromnegyed óra  szóval kapkodhattam.
Felvettem egy fekete-piros kockás inget alá egy fekete trikót, egy fekete szaggatott csőfarmert és a fekete Converse- emet. A hajamat begöndörítettem, és az első két tincset hátra fogtam. mikor végeztem csengettek.
- Sziasztok - néztem Bencére és Eszterre félkómásan.
- Mi van Beki bealudtál? - kérdezte Bence köszönés gyanánt miközben be vitte a tortát a konyhába.
- Aha.
- Nem csak te. - mondta Eszti nevetve.
Pár perc múlva csengettek. Áron és Lia a "második" párocska jött meg.

- Szép munka! - dicsért meg valakit Lia. - Ki csinálta?
- A fiúk- mondtuk Eszterrel egyszerre.
- Szép volt nyuszi - mondta Lia és nyomott egy puszit Áron szájára. Mi hárman meg olyan fintort vágtunk, hogy a citrom keserűsége miatti fintor ehhez képest semmi.
- Mi az? -kérdezte Áron.
- Semmi haver, semmi - veregette meg Bence a vállát, nevetve. - Húgi kísérd be őket a nappaliba- mondta Bence.
- Igen is főnök. - nevetett a barátnőm és beterelte a párocskát a nappaliba. Megszólalt a csengő.
 - Na mi van nem csak nem csak Nonó szülinapját ünnepeljük hanem az új párt is? - kérdezte frappánsan Barni Lilivel együtt.
- Magatokra gondolsz tesó? - kérdezte Bence felhúzott szemöldökkel.
Nem rólatok beszélek. Úgy érzem magam mintha esküvőre lennék hivatalos. - röhögte Barnabás.
- De Barni, akkor hogy öltöztünk fel - vihogott Lili is.
- Khm, Barni örülök, hogy jól szórakoztok, de miért nem mentek beljebb? - kérdeztem mert ez az egész az ajtóban zajlott. Belépésük után megjöttek Petiék.
- Na, már értem min nevettek Barnáék. - mondta Kinga nevetve. Mi van? Miről nem tudok? Kb.háromnegyed ötre mindenki megjött, így kimentem és felhívtam Noémit.

-Szia. Át tudsz jönni? Elmehetnénk moziba van két jegyem - fecsegtem.
- Hali! 2 perc és ott vagyok. - mondta és letette.
- Mindenki bújjon el. 2 perc múlva hallottam, hogy Noémi bejön és leveszi a kabátját.
- Noémi számoljunk 3-ig.
- Öööö Beki mi va... - nem  tudta befejezni a mondatot mert én már akkor a 2-nél tartottam.
-Három! - mondtuk ki egyszerre és mindenki felkiálltott:

BOLDOG SZÜLINAPOT !!!!!

November 7. Noémi Szülinapjaaaa!!

Noémi 13. szülinapja!!


Egész nap erre készültünk. Anya, Apa és Beni elment Wellness hétvégére szóval enyém volt a ház. És bulit tartottunk. De még mekkorát!! Na jó nem lövöm le most a poént. :D

Egész délelőtt sütöttünk-főztünk, mi lányok. A fiúk a "disco" helyszínt ami egész jó lett.
Noémi szülei segítettek elvitték Nono-t moziba meg vásárolni szóval kaptunk időt.
4-re vártuk a vendégeket, 3-kor végeztünk szóval mindenki ment haza készülődni.

Eseménydús éjszaka vár ránk....  

Elnézést!!

Sziasztok!

Április 1-ig valószínűleg nem várható új rész. Ennek oka, hogy nemsokára elutazok és nem nagyon lesz időm írni. Április 1-je után már lesznek új részek.

Elnézést mindenkitől!

Október 31. Egy új pár....

Október vége.... Már csak két hónap és vége az első félévnek....
De addig még lesznek események. Ez a mai nap nagyjából erről szólt.

Amikor megkértem Bencét, hogy írja le a reakcióját Petiékkel kapcsolatban az utolsó párbeszéd és mondata még mindig a fejemben. Áron viselkedése.... "Majd úgy is meglátjuk."
Ez a viselkedése Áronnak ma értelmet nyert. Én Bencével beszélgettem amikor elkalandozott a tekintete és én követtem, hogy mi olyan visszataszító már amit az arckifejezéséből ki lehetett találni.
Amikor bejött Lia már bent volt és komolyan úgy futott oda hozzá (mármint Lia Áronhoz) mintha egy filmben lennének.Komolyan Lia úgy lógott Áron nyakán mint a csimpánz a fán. Na jó lehet, hogy nem a legjobb hasonlat de kb. úgy kell elképzelni.
Mikor egymásra néztünk egyből tudtuk mire gondol a másik. Tudtam, hogy Bence örül a barátja boldog meg minden, de:
- Ha nekem lenne barátnőm biztos nem hagynám, hogy rajtam lógjon mint Áronon Lia. -fintorodott el és meg értettem.
Bence mellé nem tudnék olyan lányt mint Lia vagy Lili. Meg a természete pedig nem olyan mint Ároné. Nem az mondom, hogy Bence nem olyan mint Áron. Külsőre ez az "üvölt rólam, hogy jól nézek ki"típus mind a kettő de Bence nagyon aranyosan eljátszik olyanokkal mint például az öcsém, Beni. De ugyan ezt nem nagyon tudom elképzelni Áronról. Bár ki tudja. Csak az a baj, hogy Bencét jobban ismerem mint Áront. Ennek egyszerű oka van. Majdnem minden nap hatig ott van nálunk, hogy Benivel játszon.
Azért remélem, hogy meglesz neki az "igazi".

Kövi rész vasárnap!

Október 16. Ez nem az én napom!

Ez a mai nap ez egyáltalán nem az a nap ami megnyerné a "világ legjobb napja" díjat az biztos. Nem foglak titeket untatni ezért csak pontokba szedve mondom el.

1. Reggel ki jött két elég nagy patim amik elég szerencsétlen helyet találtak maguknak.
2. Reggel megint én vittem Benit az oviba. Odáig rendben is van csakhogy anya szólt Bencének, hogy nyugodtan elkísérhet minket.
3.Bence az egész 5 perces út alatt úgy bánt Benivel mintha a testvére lett volna. De ÉN vagyok a testvére.
4. Egész nap azt kellett hallgatnom, hogy Beni milyen cuki, meg hogy Benivel tök jó játszani. Aha oké.
5.Dolgozat! Matekból. És váratlanul.
6. Haza!! Ez lenne az egy pozitívum. De csak LENNE. Mivel Bence megint elment Beniért (én most nem mentem vele) és utána nálunk is maradt úgy mint tegnap.
7. Jó éjszakát!

Október 15. Beniért az oviban...Miért velem?

Ma 4. óránk volt (kedvenc nap!!) és elindultunk Beniért. Amúgy anyu megengedte, hogy elmenjünk érte aminek Bence eléggé örült. Szóval utolsó óra után elköszöntem a lányoktól és Bencével elindultam az ovihoz. Nekem egy kicsit fura volt a szitu de Bence egyáltalán nem szorongott.
- Nagyon cuki az öcséd- mondta és pont akkor értünk pont oda az ovihoz.
Mikor bementünk és Beni meglátott minket egyből:
-Szija Bence - köszönt neki és oda futott hozzá és megölelte. Nekem meg elállt a lélegzetem. Már bocsánat de én vagyok a nővére!
-Szia Beni!-köszönt neki úgy mintha a testvére lenne.  Én meg meg úgy voltam vele, hogy felrobbanok. Hogy meri lenyúlni  az öcsémet??????
-Mennyünk haza- mondtam Beninek és felkaptam. - Neked meg viszlát Bence holnap találkozunk.
- Bence nem jön velünk? - kérdezte Beni szomorúan.
Vissza néztem Bencére és ő is valami hasonló arc kifejezést produkált mint Beni.
- Na jó - engedtem el Benit és oda futott Bencéhez.
Elindultunk haza.Hála a jó égnek nem tartott az út 3 percnél tovább.
- Hát akkor szia Bence - kezdtem búcsúzkodni de anya jött ki a házból és:
- Szervusz Bence! Nem jössz be egy kicsit? - kérdezte anyu és aznap már másodszorra akartam felrobbanni.
- Csókolom! De szívesen bemegyek! - mondta teli örömmel a hangjában és kézen fogta Benit és elindultak be a házba. 2 perc múlva mire felocsúdtam a kezdeti döbbenettől én is bementem. ledobtam a kabátomat és a cipőmet gyorsban bementem a konyhába kajáért és indultam fel a szobámba de előbb szóltam anyának.
- Anyu ha nem haragszol én felmegyek a szobába. - gyors bejelentés után és tipliztem fel az emeletre.
Miután ledobtam mindent és megettem a szendvicsemet felhívtam aput.
Kicseng:
-Szia Beki mondjad - vette fel és hallottam, hogy a háttérben zúg valami. Jön haza. Éljen!!!
-Szia, apu hol vagy?
- Fehérváron, miért?
- Hozol nekem valamit a Mekiből?
-Persze Beki. Nemsokára  viszem!
-Köszi életet mentesz. Szia!
- Szia! - köszönt el és leraktuk.

Megcsináltam a házimat és lementem a nappaliba.  Bence még mindig ott volt. És Benivel játszott.
Mikor indulni készültem hallottam, hogy egy autó leparkol a hídon. Megjött apa!
Gyorsan mentem és nyitottam az ajtót. Apa a kajámmal együtt érkezett haza.
-Köszi! - vettem el a kajámat és startoltam fel a szobámba.
Gyorsba elmentem megfürödni, hogy utána nyugodtan eltudjam fogyasztani apa által szerzett kajámat.
Hála az égnek Bence akkor ment haza amikor én fürödtem.
Nyugodtan megettem a vacsorámat és elmentem aludni.
Másnap elég szar dolgok vártak rám.

Október 15. Ne lődd le a poént!

Az elmúlt pár napban nem történt  semmi olyan lényeges dolog amit leírhattam volna. Peti és Kinga élik az   "úgy szeretlek majd meg eszlek" szerelmi életüket amit néha egy kicsit túlzásba visznek. De tényleg. Minden hétfőn "hét fordulót" tartanak az összejövetelük második hete óta.

De ennyit róluk.

Mivel már október közepén járunk, hát kezdett lehűlni az idő. Ezért aztán kénytelen voltam széldzsekit venni :(

Felvettem egy fekete cső farmert egy fehér-fekete kockás inget a fekete Converse- emet.
A hajamat oldalra fontam. Anya megkért, hogy vigyem el Benit az oviba (már megint én!)
Írtam Noéminek egy SMS-t, hogy ma Benit nekem kell vinnem oviba és ő velem tartott.

Mikor kiléptünk  a kapuban  már ott várt minket Noémi....... Bencével és Áronnal.

-Sziasztok! Hát ti?- néztem a két fiúra 
Beni meg persze oda szaladt Bencéhez és megölelte. Mi van ma?

-Elkisértük Noémit.-magyarázta Áron.
- És kiváncsiak voltunk Benire- mondta Bence és felkapta a hátára az öcsémet.
 -Jó túl fogjuk élni de siessünk mert ma még be kéne érni a suliba.

Benit  elvittük az oviba én kísértem be de azért Bence is bejött velünk elköszönni Benitől.
Csengetés előtt pottyantunk be a terembe és bejött.... Zoli bá, amikor Faragó tanárnővel lett volna matekunk. (Amúgy az ofőn kívül mindenkit tanár nőzünk/tanár urazunk.)
-Szervusztok! Mivel Faragó tanárnőnek el kellett utazni ma én jöttem be helyettesíteni. Csendben foglaljátok el magatokat.
Nem kellett kétszer mondani a fél társaság telefonozott Kinga és Peti beszélgettek ugyan ezt a példát Áronék és mi is követtük.

 -Aranyos az öcséd-mondta Bence és ez jól esett. Az óvónők is mondták már, de ezt minden kis gyereknek elmondják de akkor is jól esett. Nem tudom azért mert  ő mondta vagy... fogalmam sincs.
- Köszi
-Ki megy érte az oviba?
-Anyu.
-Nem lehetne, hogy te és akkor én is elmennék veled.
- Megkérdezzem?- tettem fel A kérdést de sejtettem a válaszát.
-Igen.
- Jó küldök anyunak egy SMS-t aztán meglátjuk.

Nagyjából ennyi volt a beszélgetésünk.Láttam Bencén, hogy nagyon bírja Benit. Amikor elküldtem az SMS-t éreztem valakinek a tekintetét a hátamon. Nagyon nagyon figyelt valaki.Hátra néztem és láttam, hogy Áron néz és..... néz és röhög. Szó szerint majdnem kiesett a padból. És kicsengettek.
Bence oda ment a fiúkhoz én meg a Eszterékhez.

- Mit csináltatok órán?-kérdeztem, mert azon kívűl, hogy hátra néztem Áronra nem láttam senkit.
-Én beszéltem az unoka bátyámmal akinek született egy kis fia a hétvégén elmegyünk hozzájuk. - lelkesedett Eszter.
-Mi Boldival szó láncoztunk meg beszélgettünk.-mondta Noémi és láttam, hogy valamit nem akar elmondani.
-Mi meg kitárgyaltunk téged meg Bencét- nézett rám Eszter és Hannával nevettek egy sort.
-Miért mi volt olyan kitárgyalandó? - néztem rájuk tettetett komolysággal de majdnem elnevettem magam.
- Komolyan látnod kellett volna Bencét milyen szemmel nézett rád -ecsetelte Hanna de Eszter rászólt.
-Ne lődd le a poént!
Mi előtt megszólalhattam volna becsengettek. Egész órán azon kattogott az agyam, hogy mire célozhatott Hanna és mire értette Eszter, hogy ne lője le a poént. Meg persze az  a gondolat sem hagyott nyugodni, hogy Áron min nevetett annyira, hogy majd kiesett a padból.

Hát pár nap múlva kiderült.

Október 2. Első szerelem

(Bence szemszöge)

Hát amikor Áron meglátta Petit, hogy nézi Kingát egyből meglökte a vállam. 

-Te, Bence nézd már Petit.-mondta, én oda fordultam és.... Ki tört belőlem a röhögés.

-Remélem velünk nem történik meg ez egy darabig-mondtam Áron pedig elkezdett szórakozni a telefonjával.

-Hé, ember veled meg mi van?

-Velem? Miért mi lenne?-kérdezett vissza és vörösödni kezdett a feje.
-Olyan a fejed mint a paradicsom.-jelentettem ki és mindenkiből kitört a nevetés.
Közben láttam, hogy Liának is totál vörösbe vált az arc színe. Ez már gyanús volt. De mindegy is.

Majd úgyis kiderül.

Rendszerezés

Sziasztok!
Mivel nagyon nem rendszeresen írok ezért kitaláltam, hogy:
Minden
Kedden, Pénteken és Vasárnap fogok írni új részt.
Ma kirakom a legújabbat de holnaptól már ez a rendszer fog beállni.

Köszi a megértést

Október 2.Első szerelem

Megtörtént az amire senki sem számított! Szerelem a levegőben! Akkor elölről.

A lányokkal beszélgettem, Peti a helyén ült (meggyógyult). Becsengetés előtt Kinga lépett be a terembe.
Mivel Peti nem vette észre Kingát eddig nem is történt nagyon szokatlan.

Az első két szünetben nem történt semmi, Peti csak a kütyüét nyomta.
3. szünetben pedig megtörtént a csoda.
Peti meglátta Kingát. Ahogy láttam  leesett az álla. Szó szerint.
Én örültem Petinek mert amúgy Kinga már nézte egy ideje.
Meglátjuk.

Remélem Bence többet tud majd mesélni.

Október 2. Valami kezdete

Igazából az elmúlt időszakban nem volt semmi érdekes. Tanultunk, osztályfőnökiken beszélgettünk.
Nagyjából így telt az elmúlt időszak az ominózus osztályfőnöki óra után.
De!
Ma jött egy új osztálytársunk. Kinga ő emós.
Úgy néz ki mint Peti csak lányban.

Kinga

Mikor bejött az nap Peti beteg volt. Hétfőn már ő is itt lesz velünk.
Majd meg látjuk mi lesz ebből.

Bocsi h ilyen rövid lett.

Szeptember 10. Udvari beszélgetések fiúk.

(Bence szem szöge)

Mikor ki értünk mindenki Petinek ugrott. Úgy 10 percen keresztül vágtak a fejéhez megjegyzéseket.

(Nem írom le mert khm nem túl szépek. Meg Bekinek a blogjára nem kell ilyen.) 

-Na jó elég legyen!-mondtam mert már nagyon untam.

-Láttam, hogy reagáltatok de szeretném tudni,  a lányok, hogy reagáltak és, azt, hogy ti miként segítettetek nekik. Na?

-Mi van ember megvesztél-kérdezte Áron-miért mondanánk el?

-Itt nem az a kérdés, hogy miért mondjuk el hanem az, hogy miért ne mondjuk el.-mondtam és elkezdtek sztorizni. :)
-Na jó kezdjee... Áron.-mondta Barni és mindenki Áronra nézett aki pedig Tomira.
-Oké.-kezdte Áron.- Igazából Tomival ugyan azt csináltuk mind ketten. Itattunk.-mondta  és Tomi bólintott.
Mindenki szakadt a nevetéstől.
-Boldi?-nézett rá Tomi.
-Én csak megfogtam a kezét és rászorítottam.-mondta. Én bólintottam a többiek meg néztek mint borjú az új kapura.
-Bence jön.-mondta Áron és minden szem engem nézett.
-Láttátok mi volt?
Bólintottak.
-Akkor nincs miről beszélgetni.- fejeztem be.

Ezzel vége volt a beszélgetésünknek. Remélem Beki jobban járt mint én. :)

Szeptember 10. Udvari beszélgetések lányok.

Az udvaron Lia és Lili is csatlakozott hozzánk.
-Komolyan mondom én Petit egyszer leütöm.-kezdte Eszter-Nem hiszem el. Olyan jól ment minden. Szerintem eszébe sem jutott ez a téma.
-Eszter teljesen igazad van. Csak mondjuk úgy vezetted fel mintha a randidat szúrták volna el.-mondta gúnyosan Lia. Mit is várhattunk volna tőle mást. Mindegy.
-Ennyire feltűnőek voltak a reakciók?-kérdezte Lili.
Ezen elgondolkodtunk.
-Tényleg Lia mit csinált Áron, hogy nehogy elájulj?-kérdeztem komolyan de a többiek nevettek még Lili is Lia meg majdnem felrobbant.
-Mi közöd hozzá?
-Most baj, hogy megkérdeztem? Mindenkit láttam, hogy reagálja le csak megkérdeztem jól vagy-e.-háborodtam fel.
-Ja az úgy más. Hé, beszéljük már meg ki, hogy reagált, na?-kérdezte Lia.
Naná, hogy benne voltunk.

Lia rosszul lett Áron adott neki vizet meg egy csokit nehogy megint rosszul legyen.
Lili ő inkább csak megszédült de nem attól, hogy Peti felhozta a témát hanem szokott vele ilyen előfordulni.
Hanna és Eszter ezt a "szánk elé kapjuk a kezünket" fajta meglepődést produkálták de Hanna elmondta , hogy Tomi hátra nézett rá.
Noémi mellett ott volt Boldi, és Noémi rájött, hogy Boldira "bárhol, bármikor" számíthat. Ezt jó tudni.
És jöttem én.Elmondtam, hogy nem akartam Bence vállára hajtani a fejemet de valahogy így jött ki és ő meg fogta a kezem!!

Kb. Ennyi történt kint a mi szemszögünkből. Most jöhetnek a Fiúk. :)

Szeptember 10. Osztályfőnöki óra

Ez emberek életében mindig van olyan óra, perc, vagy pillanat ami kicsit máshogy érinti mint ahogy azt elképzelte. Hát ez nálunk sem  másképpen.

Becsengettek hatodik órára.

Néma csendben vártuk Zoli bácsit. Ha egy gombostű le esett volna az is nagy zajnak hatott volna.

Bejött Zoli bácsi.

-Szervusztok!  Egy jó hírem van! Kati néni az angol tanárnő férje Laci bácsi  egy pályázatot írt ki amiben mi és az ő osztálya elmennénk Ukrajnába. Ez még nem biztos előbb meg kell nyerni a pályázatot. Kérdés?
Senki nem szólalt meg a kezdeti meglepődéstől. Azt hittük, hogy hanyagolva lesz ez a téma. De Peti szokás szerint megszólalt. 
-Tanár úr!-szólalt meg Peti.
-Igen?
-Bendegúz miért hagyta el ezt az iskolát?
Ez volt az a pillanat amikor Boldi megfogta Noémi kezét, Eszter és Hanna a szája elé kapta a kezét, Barni keze megdermedt és szúrós pillantást vetett a padtársára. Lilit és Liát az ájulás kerülgette Áron és Tomi azon voltak, hogy a padtársaik nehogy rosszul legyenek. Bennem megállt az ütő és akaratlanul is Bence vállára hajtottam a fejem ő meg megfogta a kezem és rászorított mint egy biztató jelként. :3
Peti pedig nyomkodta tovább a kütyüjét.
-Peti ez egy érdekes kérdés. De amint látom a reakciókból nem szeretnétek róla beszélni.-mondta egy kicsit furán.
Bencére néztem szerintem kitalálta mit akarok és bólintott.
-Tanár úr!-jelentkeztem.
-Igen Beki?
-Nem lehetne, hogy jövő osztályfőnöki órán beszéljünk erről?
-Khm. Rendben. Ki szeretnétek menni az udvarra?
Bólintottunk és mindenki felugrott és elindult az udvar felé.

A lányok és a fiúk beszélgetését külön-külön másik bejegyzésben rakom ki. :)

Szeptember 10. Az osztályfőnöki óra előtti dráma

Hú. Húzós lesz ez a nap.
De mindent sorjában.

Ugye tegnap Noémi és én beszéltünk az ofővel, arról hogy Bende miért akart elmenni  ebből a suliból.
Még jó, hogy nem tudott arról a kis össze tűzésről a mi nap.

Reggel a többiekkel beszélgettem amikor felmerült a téma.
-Tényleg Beki mit akart az ofő?-kérdezte Hanna és Eszterrel együtt nagy szemekkel néztek ránk.
-Ja. Csak azt kérdezte, hogy nem-e tudjuk miért akart elmenni innen Bende.
-Basszus!-mondta hirtelen Eszter, mi meg néztünk rá, hogy mi lehet az oka a hirtelen felindulásnak.-Ma van osztályfőnöki óra! Lehet, hogy erről lesz szó! Csak nehogy észre vegye, hogy nincs minden rendben és elkezd kérdezősködni. Olyan hirtelen lett feszült a levegő az osztályban, hogy  a többiek is érezték nincs rendben valami.
-Beki mi baja van a húgomnak?-jött oda Bence a többiekkel együtt.
-Rájött, hogy ma van osztályfőnöki.-mondtam egyszerűen.
-És?-kérdezte vissza valószínű nem jött rá egyből.
-Egy szóból kitalálod?
-Megpróbálom.-mondta és én bólintottam.
-Bende.
-Bende? Bende..... Basszus! Leesett neki!!

-Szóval-kezdte értelmezni- szóval nem akarjátok, hogy az ofő megkérdezze miért ment al Bende. És nem tud a kis jelenetről sem. Igaz?-kérdezte vissza Bence.
-Mi igaz jött?- oda Áron is.
- Az, hogy nem akarjuk, hogy megtudja az ofő, hogy Bende elmenjen?-jött oda Lia és Lili.
-Igen.-már nagyon untam.- ezzel ne most törődjünk ez majd a jövő zenéje lesz. Vagyis a 6. óráé.-javítottam ki gyorsan magam.
Az órák hamar lementek (még a matek sem volt olyan vészes!!! :) )

És eljött a 6.óra.

Folytatás következik......

Szeptember 9. Jött-ment testvér

Tegnap Noémi nálunk ami jó volt 2 okból kifolyólag.
1.: Nem egyedül szenvedtem otthon a tanulással.
2.: Nem volt otthon és nem tudott össze veszni a testvérével. Ez azt jelentette, hogy csak ma értesült valamiről.  A fájdalmas igazságról. Mármint fájdalmas igazság a testvére részéről.
Nekünk meg boldog béke idők.

Szóval bent voltunk a suliban. Az órák hamar leteltek már csak egy infónk volt amikor be jött az ofő.

-Noémi, Beki gyertek ki szeretnék veletek beszélni.-mondta és eléggé meglepődtünk.
-Szóval arról szeretnék veletek beszélni bár ez inkább Noémit érinti. A testvéred másik iskolába megy. A szüleid nem akartak beleegyezni de ő nem volt hajlandó maradni. Tudtok erre valami nyomós okot.
-Tanár úr az igazság az, hogy nem társalogtunk nagyon Bendével így nyomós okot sem tudunk mondani.-mondtam diplomatikusan.
-Rendben köszönöm. Holnap osztályfőnöki órán majd beszélgetünk.
-Rendben. Viszlát.

Hát nem sokat maradt Bende a suliban.
Itt a jött-ment testvér. Bendegúz.

Hamarosan folyti!

Szeptember 8. Amikor már tényleg minden rossz.

- Ó. Itt a kishúgom. Gyere Noémi.-mondta Bende olyan gúnnyal a hangjában, hogy még én is rosszul éreztem magam.....
-Mit akarsz?-kérdezte és én már tudtam, hogy Noémi hogy is akarja játszani a játékot.
- Gyere ide!-mondta kicsit erő teljesebben.
- Minek?-húzta tovább a szálakat amiből Bendének már csak kevés kellett,hogy elfogyjon.
- Noémi szerintem hagyd rá és mennyünk.-mondtam, de láttam, hogy itt akarja megbosszulni az elmúlt éveket.
-Nem Beki, majd akkor ha megmondja, hogy minek menjek oda. 
 A többiek mint egy védő pajzs oda álltak mellé. Én sem tettem máshogy.
Bende eléggé meglepődött de láttam a szemében azt amit Noémi szemében is. Bosszút.
-Na mi van Bende elvitte a cica a nyelvedet?-kérdezte Boldi.
Erre mindenki elnevette magát.
-Mi van a húgocskámnak barátja van?-kérdezte és itt megfagyott a levegő. Noémit én tartottam vissza (és a csengő) attól, hogy Bendének lekeverjen egyet.
A következő szünetben ez be is következett. Igazából nem volt semmi érdekes a tanórák alatt de a szünetben forrt a bosszú.
Második szünetbe Hannával,Eszterrel és Noémivel voltam bent az osztályba. Na, ki jelent meg az ajtóban?
Hát persze, hogy Bende.
-Noémi gyere ide beszélni akarok veled.-mondta Bende higgadtan.
-Miért?-kérdezte jogosan mivel az előző szünetben majdnem lekevert neki egyet.
-Mert beszélni szeretnék veled.
-Miről?-kérdezte Noémi és nekem a szívem a torkomba ugrott.
A többiek is feszengve vártrák, hogy mi lesz. Szerintem csak Noémi nem tudta, hogy mit fog kérdezni Bende. 
Sejtettem, hogy miről. Magamba fohászkodtam, hogy meg ne kérdezze.
-Boldizsár a barátod?-kérdezte, Noémi pedig nekiment és lekevert neki egyet.
Nos, igen mivel Bende nem Noémiékkel lakott ezért nem tudta, hogy nála ez egy elég kényes téma.
Második szünet után nem volt már semmi de mielőtt hazamentünk megkérdeztük anyát és Noémi anyukáját, hogy Noémi nálunk aludhat-e. Igent mondtak ezért elmentünk Noémiékhez és össze pakoltuk a cuccait...

Nem sokára folytatás!
 

Boldog Új Évet!

Sziasztok!

Tudom a történet még nem itt jár de szeretnék minden olvasómnak  nagyon Boldog Új Évet kívánni.
Kövessétek tovább a történetet, nem sokára kint lesz Szeptember 8. folytatása

by.:Csenge