Szeptember 10. Udvari beszélgetések fiúk.

(Bence szem szöge)

Mikor ki értünk mindenki Petinek ugrott. Úgy 10 percen keresztül vágtak a fejéhez megjegyzéseket.

(Nem írom le mert khm nem túl szépek. Meg Bekinek a blogjára nem kell ilyen.) 

-Na jó elég legyen!-mondtam mert már nagyon untam.

-Láttam, hogy reagáltatok de szeretném tudni,  a lányok, hogy reagáltak és, azt, hogy ti miként segítettetek nekik. Na?

-Mi van ember megvesztél-kérdezte Áron-miért mondanánk el?

-Itt nem az a kérdés, hogy miért mondjuk el hanem az, hogy miért ne mondjuk el.-mondtam és elkezdtek sztorizni. :)
-Na jó kezdjee... Áron.-mondta Barni és mindenki Áronra nézett aki pedig Tomira.
-Oké.-kezdte Áron.- Igazából Tomival ugyan azt csináltuk mind ketten. Itattunk.-mondta  és Tomi bólintott.
Mindenki szakadt a nevetéstől.
-Boldi?-nézett rá Tomi.
-Én csak megfogtam a kezét és rászorítottam.-mondta. Én bólintottam a többiek meg néztek mint borjú az új kapura.
-Bence jön.-mondta Áron és minden szem engem nézett.
-Láttátok mi volt?
Bólintottak.
-Akkor nincs miről beszélgetni.- fejeztem be.

Ezzel vége volt a beszélgetésünknek. Remélem Beki jobban járt mint én. :)