Október 2.Első szerelem

Megtörtént az amire senki sem számított! Szerelem a levegőben! Akkor elölről.

A lányokkal beszélgettem, Peti a helyén ült (meggyógyult). Becsengetés előtt Kinga lépett be a terembe.
Mivel Peti nem vette észre Kingát eddig nem is történt nagyon szokatlan.

Az első két szünetben nem történt semmi, Peti csak a kütyüét nyomta.
3. szünetben pedig megtörtént a csoda.
Peti meglátta Kingát. Ahogy láttam  leesett az álla. Szó szerint.
Én örültem Petinek mert amúgy Kinga már nézte egy ideje.
Meglátjuk.

Remélem Bence többet tud majd mesélni.

Október 2. Valami kezdete

Igazából az elmúlt időszakban nem volt semmi érdekes. Tanultunk, osztályfőnökiken beszélgettünk.
Nagyjából így telt az elmúlt időszak az ominózus osztályfőnöki óra után.
De!
Ma jött egy új osztálytársunk. Kinga ő emós.
Úgy néz ki mint Peti csak lányban.

Kinga

Mikor bejött az nap Peti beteg volt. Hétfőn már ő is itt lesz velünk.
Majd meg látjuk mi lesz ebből.

Bocsi h ilyen rövid lett.

Szeptember 10. Udvari beszélgetések fiúk.

(Bence szem szöge)

Mikor ki értünk mindenki Petinek ugrott. Úgy 10 percen keresztül vágtak a fejéhez megjegyzéseket.

(Nem írom le mert khm nem túl szépek. Meg Bekinek a blogjára nem kell ilyen.) 

-Na jó elég legyen!-mondtam mert már nagyon untam.

-Láttam, hogy reagáltatok de szeretném tudni,  a lányok, hogy reagáltak és, azt, hogy ti miként segítettetek nekik. Na?

-Mi van ember megvesztél-kérdezte Áron-miért mondanánk el?

-Itt nem az a kérdés, hogy miért mondjuk el hanem az, hogy miért ne mondjuk el.-mondtam és elkezdtek sztorizni. :)
-Na jó kezdjee... Áron.-mondta Barni és mindenki Áronra nézett aki pedig Tomira.
-Oké.-kezdte Áron.- Igazából Tomival ugyan azt csináltuk mind ketten. Itattunk.-mondta  és Tomi bólintott.
Mindenki szakadt a nevetéstől.
-Boldi?-nézett rá Tomi.
-Én csak megfogtam a kezét és rászorítottam.-mondta. Én bólintottam a többiek meg néztek mint borjú az új kapura.
-Bence jön.-mondta Áron és minden szem engem nézett.
-Láttátok mi volt?
Bólintottak.
-Akkor nincs miről beszélgetni.- fejeztem be.

Ezzel vége volt a beszélgetésünknek. Remélem Beki jobban járt mint én. :)

Szeptember 10. Udvari beszélgetések lányok.

Az udvaron Lia és Lili is csatlakozott hozzánk.
-Komolyan mondom én Petit egyszer leütöm.-kezdte Eszter-Nem hiszem el. Olyan jól ment minden. Szerintem eszébe sem jutott ez a téma.
-Eszter teljesen igazad van. Csak mondjuk úgy vezetted fel mintha a randidat szúrták volna el.-mondta gúnyosan Lia. Mit is várhattunk volna tőle mást. Mindegy.
-Ennyire feltűnőek voltak a reakciók?-kérdezte Lili.
Ezen elgondolkodtunk.
-Tényleg Lia mit csinált Áron, hogy nehogy elájulj?-kérdeztem komolyan de a többiek nevettek még Lili is Lia meg majdnem felrobbant.
-Mi közöd hozzá?
-Most baj, hogy megkérdeztem? Mindenkit láttam, hogy reagálja le csak megkérdeztem jól vagy-e.-háborodtam fel.
-Ja az úgy más. Hé, beszéljük már meg ki, hogy reagált, na?-kérdezte Lia.
Naná, hogy benne voltunk.

Lia rosszul lett Áron adott neki vizet meg egy csokit nehogy megint rosszul legyen.
Lili ő inkább csak megszédült de nem attól, hogy Peti felhozta a témát hanem szokott vele ilyen előfordulni.
Hanna és Eszter ezt a "szánk elé kapjuk a kezünket" fajta meglepődést produkálták de Hanna elmondta , hogy Tomi hátra nézett rá.
Noémi mellett ott volt Boldi, és Noémi rájött, hogy Boldira "bárhol, bármikor" számíthat. Ezt jó tudni.
És jöttem én.Elmondtam, hogy nem akartam Bence vállára hajtani a fejemet de valahogy így jött ki és ő meg fogta a kezem!!

Kb. Ennyi történt kint a mi szemszögünkből. Most jöhetnek a Fiúk. :)

Szeptember 10. Osztályfőnöki óra

Ez emberek életében mindig van olyan óra, perc, vagy pillanat ami kicsit máshogy érinti mint ahogy azt elképzelte. Hát ez nálunk sem  másképpen.

Becsengettek hatodik órára.

Néma csendben vártuk Zoli bácsit. Ha egy gombostű le esett volna az is nagy zajnak hatott volna.

Bejött Zoli bácsi.

-Szervusztok!  Egy jó hírem van! Kati néni az angol tanárnő férje Laci bácsi  egy pályázatot írt ki amiben mi és az ő osztálya elmennénk Ukrajnába. Ez még nem biztos előbb meg kell nyerni a pályázatot. Kérdés?
Senki nem szólalt meg a kezdeti meglepődéstől. Azt hittük, hogy hanyagolva lesz ez a téma. De Peti szokás szerint megszólalt. 
-Tanár úr!-szólalt meg Peti.
-Igen?
-Bendegúz miért hagyta el ezt az iskolát?
Ez volt az a pillanat amikor Boldi megfogta Noémi kezét, Eszter és Hanna a szája elé kapta a kezét, Barni keze megdermedt és szúrós pillantást vetett a padtársára. Lilit és Liát az ájulás kerülgette Áron és Tomi azon voltak, hogy a padtársaik nehogy rosszul legyenek. Bennem megállt az ütő és akaratlanul is Bence vállára hajtottam a fejem ő meg megfogta a kezem és rászorított mint egy biztató jelként. :3
Peti pedig nyomkodta tovább a kütyüjét.
-Peti ez egy érdekes kérdés. De amint látom a reakciókból nem szeretnétek róla beszélni.-mondta egy kicsit furán.
Bencére néztem szerintem kitalálta mit akarok és bólintott.
-Tanár úr!-jelentkeztem.
-Igen Beki?
-Nem lehetne, hogy jövő osztályfőnöki órán beszéljünk erről?
-Khm. Rendben. Ki szeretnétek menni az udvarra?
Bólintottunk és mindenki felugrott és elindult az udvar felé.

A lányok és a fiúk beszélgetését külön-külön másik bejegyzésben rakom ki. :)

Szeptember 10. Az osztályfőnöki óra előtti dráma

Hú. Húzós lesz ez a nap.
De mindent sorjában.

Ugye tegnap Noémi és én beszéltünk az ofővel, arról hogy Bende miért akart elmenni  ebből a suliból.
Még jó, hogy nem tudott arról a kis össze tűzésről a mi nap.

Reggel a többiekkel beszélgettem amikor felmerült a téma.
-Tényleg Beki mit akart az ofő?-kérdezte Hanna és Eszterrel együtt nagy szemekkel néztek ránk.
-Ja. Csak azt kérdezte, hogy nem-e tudjuk miért akart elmenni innen Bende.
-Basszus!-mondta hirtelen Eszter, mi meg néztünk rá, hogy mi lehet az oka a hirtelen felindulásnak.-Ma van osztályfőnöki óra! Lehet, hogy erről lesz szó! Csak nehogy észre vegye, hogy nincs minden rendben és elkezd kérdezősködni. Olyan hirtelen lett feszült a levegő az osztályban, hogy  a többiek is érezték nincs rendben valami.
-Beki mi baja van a húgomnak?-jött oda Bence a többiekkel együtt.
-Rájött, hogy ma van osztályfőnöki.-mondtam egyszerűen.
-És?-kérdezte vissza valószínű nem jött rá egyből.
-Egy szóból kitalálod?
-Megpróbálom.-mondta és én bólintottam.
-Bende.
-Bende? Bende..... Basszus! Leesett neki!!

-Szóval-kezdte értelmezni- szóval nem akarjátok, hogy az ofő megkérdezze miért ment al Bende. És nem tud a kis jelenetről sem. Igaz?-kérdezte vissza Bence.
-Mi igaz jött?- oda Áron is.
- Az, hogy nem akarjuk, hogy megtudja az ofő, hogy Bende elmenjen?-jött oda Lia és Lili.
-Igen.-már nagyon untam.- ezzel ne most törődjünk ez majd a jövő zenéje lesz. Vagyis a 6. óráé.-javítottam ki gyorsan magam.
Az órák hamar lementek (még a matek sem volt olyan vészes!!! :) )

És eljött a 6.óra.

Folytatás következik......

Szeptember 9. Jött-ment testvér

Tegnap Noémi nálunk ami jó volt 2 okból kifolyólag.
1.: Nem egyedül szenvedtem otthon a tanulással.
2.: Nem volt otthon és nem tudott össze veszni a testvérével. Ez azt jelentette, hogy csak ma értesült valamiről.  A fájdalmas igazságról. Mármint fájdalmas igazság a testvére részéről.
Nekünk meg boldog béke idők.

Szóval bent voltunk a suliban. Az órák hamar leteltek már csak egy infónk volt amikor be jött az ofő.

-Noémi, Beki gyertek ki szeretnék veletek beszélni.-mondta és eléggé meglepődtünk.
-Szóval arról szeretnék veletek beszélni bár ez inkább Noémit érinti. A testvéred másik iskolába megy. A szüleid nem akartak beleegyezni de ő nem volt hajlandó maradni. Tudtok erre valami nyomós okot.
-Tanár úr az igazság az, hogy nem társalogtunk nagyon Bendével így nyomós okot sem tudunk mondani.-mondtam diplomatikusan.
-Rendben köszönöm. Holnap osztályfőnöki órán majd beszélgetünk.
-Rendben. Viszlát.

Hát nem sokat maradt Bende a suliban.
Itt a jött-ment testvér. Bendegúz.

Hamarosan folyti!

Szeptember 8. Amikor már tényleg minden rossz.

- Ó. Itt a kishúgom. Gyere Noémi.-mondta Bende olyan gúnnyal a hangjában, hogy még én is rosszul éreztem magam.....
-Mit akarsz?-kérdezte és én már tudtam, hogy Noémi hogy is akarja játszani a játékot.
- Gyere ide!-mondta kicsit erő teljesebben.
- Minek?-húzta tovább a szálakat amiből Bendének már csak kevés kellett,hogy elfogyjon.
- Noémi szerintem hagyd rá és mennyünk.-mondtam, de láttam, hogy itt akarja megbosszulni az elmúlt éveket.
-Nem Beki, majd akkor ha megmondja, hogy minek menjek oda. 
 A többiek mint egy védő pajzs oda álltak mellé. Én sem tettem máshogy.
Bende eléggé meglepődött de láttam a szemében azt amit Noémi szemében is. Bosszút.
-Na mi van Bende elvitte a cica a nyelvedet?-kérdezte Boldi.
Erre mindenki elnevette magát.
-Mi van a húgocskámnak barátja van?-kérdezte és itt megfagyott a levegő. Noémit én tartottam vissza (és a csengő) attól, hogy Bendének lekeverjen egyet.
A következő szünetben ez be is következett. Igazából nem volt semmi érdekes a tanórák alatt de a szünetben forrt a bosszú.
Második szünetbe Hannával,Eszterrel és Noémivel voltam bent az osztályba. Na, ki jelent meg az ajtóban?
Hát persze, hogy Bende.
-Noémi gyere ide beszélni akarok veled.-mondta Bende higgadtan.
-Miért?-kérdezte jogosan mivel az előző szünetben majdnem lekevert neki egyet.
-Mert beszélni szeretnék veled.
-Miről?-kérdezte Noémi és nekem a szívem a torkomba ugrott.
A többiek is feszengve vártrák, hogy mi lesz. Szerintem csak Noémi nem tudta, hogy mit fog kérdezni Bende. 
Sejtettem, hogy miről. Magamba fohászkodtam, hogy meg ne kérdezze.
-Boldizsár a barátod?-kérdezte, Noémi pedig nekiment és lekevert neki egyet.
Nos, igen mivel Bende nem Noémiékkel lakott ezért nem tudta, hogy nála ez egy elég kényes téma.
Második szünet után nem volt már semmi de mielőtt hazamentünk megkérdeztük anyát és Noémi anyukáját, hogy Noémi nálunk aludhat-e. Igent mondtak ezért elmentünk Noémiékhez és össze pakoltuk a cuccait...

Nem sokára folytatás!
 

Boldog Új Évet!

Sziasztok!

Tudom a történet még nem itt jár de szeretnék minden olvasómnak  nagyon Boldog Új Évet kívánni.
Kövessétek tovább a történetet, nem sokára kint lesz Szeptember 8. folytatása

by.:Csenge